Ennek a nagy termetű madárnak a szürkéspiros színű, hajlított csőre a legfőbb védjegye.
A hadadaíbisz (Bostrychia hagedash) a gödényalakúak rendjébe, azon belül pedig az íbiszfélék családjába tartozik. Nevét jellegzetes, rendkívül hangos károgásáról kapta, amely „haa-haa-haa-de-dah-nak” hallatszik. Rikácsolásával nemcsak akkor tűnik ki környezetéből, ha megijed, hanem akkor is, amikor fajtársaival kommunikál, főleg a kora reggeli órákban.
Afrikának a Szaharától délre eső szavannáin él, de városi környezetben, elsősorban a parkokban is felbukkan. Az Indiai-óceán partján fekvő dél-afrikai város, Durban szívében lévő botanikus kertben láttam ezt a különös kinézetű madarat. Nagy és görbített csőrének köszönhetően, amely olyan hatást keltett, mintha csákányt hordott volna az arcán, egyből észrevettem.
Teste a farka végéig 76 centiméter hosszú. Tollazata szürkésbarna, a mellén viszont világosabb színezetű. Lába nagy része fekete, de lábujján a bőr pirosas színű. Furcsa csőrének felső része szintén piros, míg az alsó sötétszürke.
A hadadaíbisz főleg földigilisztával, nagyobb rovarokkal, csigákkal és apró gyíkokkal táplálkozik. Golfpályákon kifejezetten örülnek a jelenlétének, mert kicsipkedi a férgeket és a lepkék, bogarak lárváit a földből, melyek feltúrnák a greent. Bár nem bizonyított tény, de a biológusok úgy vélik, hogy érzékeny hallása segít neki megtalálni a felszín alatt motoszkáló lényeket.