Bolygónk legmagasabb élőlényét Tanzánia nemzeti állatának választotta, és védi a területén élő populációt.
A zsiráf (Giraffa camelopardalis) a párosujjú patások rendjébe tartozik. Tudományos nevének második tagja latin eredetű, aminek jelentése tevepárduc. Az ókori görög nyelvész, Büzantiosz hívta így az állatot, mert hosszú nyaka a tevére, bőrének mintázata pedig a leopárdra emlékeztette.
Valaha nagy számban, Afrika-szerte előfordult a Szaharától délre eső területeken, ma azonban csak foltokban látható a szavannán. Az akáciákban bővelkedő, száraz vidéket kedveli. A dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkban volt alkalmam közelebbről is megfigyelni és lefényképezni ezt az óriást. Termete miatt könnyű észrevenni a sűrű bozótosban is.
A zsiráf a világ legmagasabb állata. A bikák elérik az 5,5-5,8 métert is, és súlyuk közel 2 tonnát nyom. A tehenek körülbelül 1 méterrel alacsonyabbak, és alig nehezebbek 1 tonnánál. Nyakuk nagyjából 2,4 méter hosszú, és ugyanúgy 7 csigolyából áll, mint a többi emlősé. Nyelvük is rendkívül hosszú, 55 centiméterre nyúlik, és könnyen letépik vele a fák leveleit. Szőrük színe a barna és a sárga különböző árnyalataiban pompázik, és kisebb-nagyobb foltok tarkítják. A pontos mintázat egyedenként eltérő. Fekete bojtban végződő, vékony farkuk 70-100 centiméter hosszú, amivel a körülöttük legyeskedő vérszívókat hajtják el.
A zsiráf nappal aktív. A kora reggeli vagy késő esti órákban táplálkozik, amikor nincs hőség. Kérődző állat, és főleg az akáciák és a mimózák leveleit fogyasztja, de a virágokat, a magokat és a terméseket is megeszi. Egy kifejlett egyed naponta legalább 7 kilogramm táplálékot vesz magához, de ha környezete bővelkedik zöld hajtásokban, akár 70 kilogrammot is megehet. Ezzel szemben nincs nagy vízigénye, csak 1-2 naponta keresi fel az itatókat. Ennek részben az is az oka, hogy a zsiráf ivás közben a legsérülékenyebb. Bár egy kifejlett példánynak hatalmas mérete miatt nincs igazán természetes ellensége, a vízforrásnál azonban egyből sebezhetővé válik, mert kénytelen lábait behajlítani és mélyen előrehajolni. Ilyenkor a krokodil könnyen elkaphatja. Halálos rúgása miatt az oroszlánok csak elvétve merik megtámadni, de egyébként sem egyszerű utolérni a zsiráfot. Kitartó és jó futó, sebessége eléri az 56 km/h-t is. A kicsikre több ragadozó is vadászik. A leopárd, a hiéna és a vadkutya is megtámadhatja őket, és csak alig negyedük, felük éri meg a felnőttkort.
A zsiráf általában egy 10-20 egyedet számláló csordában él, de az állatok között nem alakul ki szoros kapcsolat. Néha magányosan járják a szavannát, és társaikkal többnyire infrahangok segítségével kommunikálnak. A hímek gyakran harcolnak egymással, ilyenkor egymásnak feszülnek és nyakukat összedörzsölik, és az összecsapásban könnyen megsérülhetnek.
A párzási időszak az esős évszakra esik. A bika ilyenkor a tehén hátsó felét addig bökdösi, míg az vizeletet ürít. A hím ezt megkóstolva képes megállapítani, hogy kiválasztottja fogamzóképes-e. Ezután követi társát, majd sor kerül a párzásra. A tehén mintegy 457 napos vemhességet követően általában 1 utódnak ad életet, de az ikerellés sem lehetetlen. Szülés közben az anya álló helyzetben van, így a kis csikó körülbelül 2 métert zuhan, de 15 perc elteltével már képes lábra állni. Az újszülött 2 méter magas, és súlya 50-55 kilogrammot nyom. Élete első hetében főleg a talajon fekve rejtőzködik, és anyja szoptatja és óvja a ragadozóktól. Később a tehenek gyakran közösen gondoskodnak kicsinyeikről, és felváltva figyelik őket. A fiatal zsiráfok 12-16 hónapos korukban válnak önállóvá, de az ivarérettséget a nőstények csak 3-4 évesen, a hímek pedig 4-5 éves korukban érik el. A fiatal tehenek gyakran anyjuk csordájával maradnak, magányos életmódra a bikák hajlamosabbak. Átlagosan 25 évig élnek.