Ez a kis termetű patás a majmokat szokta követni, hogy hozzájusson a magasban termő gyümölcsökhöz.
A bozóti antilop (Tragelaphus scriptus) egy, a tülkösszarvúak családjába tartozó párosujjú patás állat. Hívják tarka guibnak is.
Afrika-szerte elterjedt, a Szaharától délre Délnyugat-Afrika kivételével mindenhol előfordul. Élőhelyét tekintve nem válogatós, környezete változásához könnyen alkalmazkodik. A lazább cserjés és a sűrű fás szavannát, a mocsaras vidéket, a 3000 méternél alacsonyabban fekvő erdőket és az esőerdőt is kedveli.
Viszonylag kis termetű, testhossza 115-150, marmagassága 70-100 centiméter. A két nem képviselője között méretbeli különbség van, a hím 30-80, társa 24-60 kilogrammot nyom. Rövid szőrének árnyalatai a világos, vöröses gesztenyebarnától a sötétbarnáig terjednek. A felnőtt hímek sötétebbek a nőstényeknél és a fiataloknál. Az állat testén legfeljebb 7, vékony fehér csík fut végig hosszanti irányba, és számos fehér petty tarkítja. A foltok az arcán, a nyakán, a fülein, a farkán és a lábain is megtalálhatók. A szemei között lévő fekete rész egészen az orráig húzódik.
A bozóti antiloppal éjjel-nappal találkozhatunk, de kora reggel és az éjszaka folyamán a legaktívabb. Nekem a délután folyamán sikerült lefényképeznem Zimbabwében, amikor a Viktória-vízesésnél kirándultam. A vízfüggöny mentén egy nemzeti park húzódik, amit ébenfák, datolyapálmák és kusza liánok nőnek be. A kis patás a magas fűben bújt el. Azonnal észrevett, de mivel nem közelítettem felé, nem menekült el, hanem nyugodtan rágcsálta tovább a növényzetet.
A fűféléken kívül a fiatal leveleket és friss hajtásokat is lelegeli, de a gyökereket és a répaféléket is kitúrja a földből. Még a páviánokat és a többi majomalkatút is követni szokta, hogy az általuk el nem fogyasztott, fákról ledobált gyümölcsöket megegye.
Az egyed, amit a parkban megfigyeltem, hím volt, szarva ugyanis csak neki van. Az egyetlen egy csavart tartalmazó tülök 3 éves korára fejlődik ki, és eléri a 25-50 centiméteres hosszúságot.
Magányosan vagy párban él, de néha kisebb családi csoportokban is megfigyelhető. Annak ellenére sem jelöl ki magának saját territóriumot, hogy a hímek között hierarchikus viszony áll fenn. Általában még ki is térnek egymás útjából és távol maradnak fajtársuktól, bár időnként előfordulnak harcok is. Ilyenkor felborzolják a nyakuk mentén található sörényüket, mutogatják szarvukat és lökdösődnek.
Az ivarérett kort egyévesen éri el. A hím az udvarlás részeként hozzádörgölőzik kiválasztottjához, és annak nemi szervét szagolgatja, nyalogatja. A nőstény 6 hónapig tartó vemhesség után egy utódot hoz a világra. A kicsi születése pillanatában 3-4 kilogrammot nyom, és anyja fél éven át szoptatja.
Természetes ellensége a leopárd, az afrikai aranymacska és a nílusi krokodil, kicsinyére azonban vadászik a szervál és a karakál is. Éber állat, kitűnő szaglással és hallással rendelkezik, a látása viszont csak közepesnek mondható. Ha a veszélyt észlel, agresszíven viselkedik. Tülkeivel védi magát és ugató hangot ad ki. Közepesen gyorsan fut, átlagosan 50 kilométert tesz meg egy óra alatt, de sebességének csúcspontja elérheti akár a 70 kilométer per órát is. Lábai erősek, 2 méter magasra is képes felugrani. Ha a ragadozók elől sikerül elmenekülnie, 12 évig is élhet a természetben.