A sárga írisz ihlette a francia királyok címerében található háromszirmú virágszimbólumot.
A sárga vagy mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) a spárgavirágúak rendjébe tartozik. Írisznek is nevezik. Európában, Afrika északnyugati részén, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában honos, de betelepítették Amerikába, Új-Zélandra és Ausztráliába is.
Vizek partján, mocsarakban, láperdőkben és időszakonként elárasztott, tápanyagban gazdag talajon nő. Fényképeimet a Rhône folyó deltavidékén, a Camargue természetvédelmi területen készítettem, ahol vadon burjánzott a vizenyős réten.
A nőszirom évelő növény, 50-100 centiméter magasra nő meg. Levele sötétzöld és kardalakú, a vége felé elkeskenyedik. Virágzata élénksárga, amely 3 nagy, barna cirmokkal tarkított, hátrahajló külső, és 3 kisebb, mereven felálló belső lepellevélből áll. Áprilistól júliusig virul, majd toktermést hoz, amely 4-7 centiméter hosszú, és számos világosbarna magot tartalmaz.
Rizomáját régen orvosságként használták a népi gyógyászatban. A belőle kivont szérum ugyanis hánytató és hashajtó hatással bír. Csersavtartalma a bőrön alkalmazva viszont irritáló hatású lehet.
Stilizált formája a szimbolikában is megjelenik. A virág 3 szirma a 13. század óta a hűséget, a bölcsességet és a lovagiasságot jelképezi. A hiedelemmel ellentétben a francia királyok címerét nem a liliom, hanem az írisz díszíti, ami VII. Lajos király óta vált fontos jelképpé.
A virág megtalálható a Brüsszel fővárosi régió zászlaján, és az észak-franciaországi város, Lille, valamint az amerikai Louisville városok címerében is.